Te is úgy képzeled a szennyvíztisztító telepet, hogy hatalmas csövek futnak keresztül-kasul egy bűzös ipari területen? Eddig talán így volt, de van erre természetesebb megoldás is.
A víztisztítás nem ismeretlen a természetben, az ember is innen vette a megfejtést. A természet gépek és vegyszerek nélkül szűri ki a szennyező anyagokat, amit modellezve néhány tízmilliós beruházással megoldható lenne a víztisztítás, de mi mégis a milliárdokból épített tisztítótelepeket részesítjük előnyben.
A természet közeli gyökérzónás szennyvíztisztítás kétféleképpen is működhet: egyrészt a felszínen, másrészt a felszín alatt, de a lényeg mindkét típusnál hasonló. A szennyvíz egy elszigetelt medencébe kerül, amiben olyan vízinövények élnek, mint például vízililiomok, nád, vagy sás.
A szennyvíztisztítás az ún. gyökértérben megy végbe az ott élő mikroorganizmusok segítségével külső energia felhasználása nélkül. A növények a gyökérzetükön keresztül oxigént juttatnak a vízbe, ami a nem kívánatos anyagok lebontását segíti, és olyan mikroorganizmusokat táplál, amik végül megtisztítják a vizet.
Sajnos a nyugati országokban bevált rendszer nálunk mégsem terjed viharos gyorsasággal, talán épp a lassúsága miatt. A baktériumok ugyanis lassan dolgoznak. Ráadásul mondjuk egy Pécs méretű város szennyvíztisztításához ezzel a módszerrel kb. 100 hektáros területre lenne szükség, ami elég irreálisnak tűnik. Szakértők szerint ez a módszer családi házak kertjére, és a 2000 főnél nem nagyobb településekre optimalizálható. Van is jól működő példa, a Dél-Dunántúlon, Lengyel-Annafürdőn működő erdei iskola kezelésébe tartozó Szentkúti Öko-kunyhó megér egy kirándulást az ország bármely részéből. Mivel a Szentkúti kunyhóhoz a legközelebb eső település is 5 kilométeres távolságra van, mindent önerőből, a természettel összhangban kell megoldani a ház körül. A szennyvízkezelés problémája sem igényeljen sem folyamatos felügyeletet, sem pedig elektromos energiát. Az aktív nádgyökérzónás szennyvízkezelés lényege, hogy a keletkezett szennyvíz több ülepítő medence után az úgynevezett nádas medencékbe jut ahol a nád sűrű gyökérszövete felhasználja a vízben található tápanyagot, így meg is tisztítja azt, a tiszta vizet a környező erdő felső talajrétegébe szivárogtatjuk, ahol a fák gyökere felszívja azt.